Kiadó: Online Forgalomnövelő Marketing Kft.
Közzétéve:
Egy anyagleírásban szereplő 1,52-es vagy 1,70-es törésmutató önmagában kevés a távcső megítéléséhez. Az adat azt jellemzi, hogyan terjed a fény az adott anyagban, és hogyan változhat az iránya egy anyaghatáron. A kész kép világosságát, részletességét vagy az eszköz tartósságát külön kell megvizsgálni.
Mit jelent az n jelölés?
A törésmutató dimenzió nélküli mennyiség. Az abszolút törésmutató meghatározása n = c/v, ahol c a fény vákuumbeli sebessége, v pedig az adott anyagban értelmezett fázissebesség. A fénytörésnél két közeg törésmutatójának viszonya és a beesés iránya együtt számít. Ezért a magasabb n értéknek csak a megfelelő környezettel és felületalakkal együtt van tervezési jelentése.
A hullámhossz is hozzátartozik az adathoz. Az n_d például meghatározott spektrumvonalra vonatkozó érték; ugyanahhoz az üveghez más hullámhosszon kissé eltérő szám tartozhat. A SCHOTT anyaglapjai több ilyen értéket közölnek. Ha egy ismertető csak annyit ír, hogy „magas törésmutatójú üveg”, abból az alkalmazott üvegfajta még nem azonosítható. A katalógus levegőhöz viszonyított törésmutatót is megadhat; a vonatkoztatási közeget ezért a hullámhossz mellett is érdemes ellenőrizni.
Egy számítás, amely kijelöli az adat határát
Vegyünk három feltételezett, átlátszó közeget abszolút törésmutatóval, és a szemléltetéshez kerekítsük c értékét 300 000 km/s-ra. A v = c/n képlettel az alábbi fázissebességek adódnak. Ezek számított példák, egyik sor sem egy távcső mérése.
| Törésmutató | Számított fázissebesség |
|---|---|
| 1,50 | 200 000 km/s |
| 1,60 | 187 500 km/s |
| 1,70 | 176 471 km/s |
A táblázatból látható a sebesség és a törésmutató kapcsolata. Fényáteresztési százalék egyik sorban sem szerepel. Az a kijelentés tehát, hogy a harmadik anyagból készült eszköz több fényt enged át, ezekből a számokból nem vezethető le. Ugyanígy hiányzik a teljes lencserendszer felépítése és a felületek állapota.
Vásárlási helyzetben például két hasonló méretű optikát kínálhatnak, és csak az egyiknél emelik ki az üveg törésmutatóját. Ezt technológiai részletként feljegyezheted. A két teljes eszköz közötti döntéshez továbbra is a feladatodhoz tartozó dokumentált tulajdonságokat kell összevetned. A hiányzó n értéket sem érdemes automatikusan gyengébb anyag jelének tekinteni.
Milyen kérdést érdemes feltenned?
- Melyik optikai elemre és milyen üvegfajtára vonatkozik az állítás?
- Milyen hullámhosszhoz és mérési feltételekhez tartozik a számszerű adat?
- Milyen késztermék-tulajdonságot támaszt alá a gyártó a magasabb törésmutató mellett?
Ha ezekre nincs válasz, a rövidítés maradjon magyarázó háttéradat. A jó következtetés terjedelme igazodik ahhoz, amit ténylegesen tudsz: egy anyagjellemzőből anyagjellemzőre következtess. Így elkerülöd, hogy egy szakmainak hangzó szám indokolatlanul nagy súlyt kapjon a választásban.
Három kérdés az önellenőrzéshez
Válaszd ki kérdésenként az egy helyes választ. A végén a megoldókulcs alapján számold össze a találataidat; minden helyes válasz 1 pont.
- Egy leírásban nagyobb n értéket látsz. Melyik következtetés védhető? A) A távcső biztosan világosabb. B) Egy anyag optikai tulajdonságáról kaptál adatot. C) A teljes rendszer felbontása ismert.
- Miért fontos a törésmutató mellett a hullámhossz? A) Mert az n érték hullámhosszfüggő lehet. B) Mert a hullámhossz megadása a teljes áteresztést is meghatározza. C) Mert eltérő hullámhosszak n értékei feltétel nélkül felcserélhetők.
- A szemléltető táblázat melyik mennyiséget nem tartalmazza? A) Törésmutatót. B) Számított fázissebességet. C) Fényáteresztési százalékot.
Megoldások és értékelés
- B. A törésmutató az anyagot jellemzi; a kész optika teljesítményéhez további adatok kellenek.
- A. Különböző hullámhosszakhoz eltérő törésmutató tartozhat, ezért a hivatkozási feltételt meg kell őrizni.
- C. A sebességből itt nem számoltunk fényáteresztést; ilyen mérési adatot a táblázat nem közöl.
0–1 pont: olvasd újra a „Mit jelent az n jelölés?” részt. 2 pont: térj vissza a számpélda utáni értelmezéshez. 3 pont: egy termékleírásban már külön tudod választani az anyagadatot és a teljesítményre vonatkozó állítást.