Kiadó: Online Forgalomnövelő Marketing Kft.
Közzétéve:
A Porro és a tetőélprizma megnevezése az optikai elrendezésről ad információt. A név segít megérteni a műszer felépítését, de önmagában nem képminőségi osztály. A tetőélrendszereken belül is léteznek eltérő változatok. Ezért két rövid jelző alapján könnyen túl egyszerű képet alkotunk a tényleges konstrukcióról.
A prizma feladata és a tengelyek elhelyezkedése
A Nikon ismertetője a prizmákat az objektív által létrehozott fordított kép helyes állásának visszaállításához kapcsolja. A többször megtört fényút a belső elrendezés és a ház formájának kialakításában is szerepet kap. A feladat és a megvalósító prizmarendszer tehát összetartozik, de ugyanaz a képfelállító cél több elrendezéssel is teljesíthető.
A hagyományos Porro elrendezésnél az objektív és az okulár tengelye oldalirányban eltolódik egymáshoz képest. A gyakori tetőélrendszereknél a két tengely közel egy vonalba rendezhető. A kívülről egyenesebbnek látszó tubusban ettől még több belső visszaverődés történik. Az egyenes házvonal nem jelent egyetlen egyenes fényutat.
A tetőélrendszernek is van pontosabb neve
A ZEISS két gyakori tetőélváltozatot különböztet meg. A Schmidt–Pechan elrendezés kompakt kialakítást tesz lehetővé, és tartalmaz tükrözőbevonatot igénylő felületet. Az Abbe–König elrendezésnél a visszaverődések teljes belső visszaverődéssel valósulhatnak meg. A Nikon WX műszaki leírása is ilyen Abbe–König rendszert dokumentál.
| Elrendezés | Lényegi szerkezeti támpont | Az elnevezésből hiányzik |
|---|---|---|
| Porro | Oldalirányban eltolt tengelyek a hagyományos elrendezésben | A kész készülék minden képadata |
| Schmidt–Pechan | Tetőélrendszer, külön tükrözőfelülettel | A bevonat és a teljes rendszer mért eredménye |
| Abbe–König | Tetőélrendszer teljes belső visszaverődésekkel | A kész termék összes vesztesége és tömege |
Ez a különbség megmagyarázza, miért pontatlan minden tetőéloptikáról ugyanazt állítani a tükrözőréteg szükségességére vonatkozóan. A pontos szerkezetet kell azonosítani. A képességek összehasonlítását szintén a konkrét készülék adataihoz kell kötni: az egész eszköz méretét a prizma mellett a lencserendszer és a mechanika is alakítja.
Három azonos névleges méretű termék elképzelt összevetése
Tegyük fel, hogy három megfigyelőtávcső azonos névleges nagyítású és objektívátmérőjű, de a fenti három elrendezést használja. Ebből az alapfeladatról és a szerkezet egyik részéről tudunk valamit. A látómező, a teljes tömeg, a szemhez való illeszkedés és a kép jellemzői még nem ismertek. A prizmanév a hiányzó adatokat nem tölti ki.
Ha az egyik leírás részletesen bemutatja a prizma típusát, a másik csak a „roof” szót használja, az előbbi több szerkezeti információt ad. Ez az átláthatóság előnye. A második termékről a hiány alapján nem kell automatikusan rosszabbat feltételezni; a részletes konstrukció egyelőre ismeretlen marad.
A névhez illő következtetés
A Porro vagy tetőél megnevezést elsőként szerkezeti kategóriaként kezeld. Ha az adott döntésben a ház mérete vagy a tömeg fontos, használd a tényleges termékadatot. Ha optikai teljesítményt hasonlítasz, ahhoz tartozó bizonyítékot keress. Egy szerkezeti előnyből nem következik minden tulajdonságra kiterjedő fölény.
A bevonat neve és a prizma anyaga további, önálló információ. Ugyanaz a szerkezeti család többféle anyaggal és felületkezeléssel megvalósulhat. Amikor ezek pontosan dokumentáltak, jobban érted a konstrukciót; a teljes termék értékelése akkor is több adat együttes mérlegelését kívánja.
Három kérdés az önellenőrzéshez
Mindegyik kérdésnél egy válasz helyes. A megoldókulcsból ellenőrizheted a válaszaidat; helyes válaszonként 1 pontot számolj.
- Milyen adat elsődlegesen a Porro megnevezés? A) Általános képminőségi pontszám. B) A teljes eszköz tömege. C) Optikai szerkezeti kategória.
- Melyik állítás helyes a két tárgyalt tetőélváltozatról? A) Minden felületkezelési igényük azonos. B) A Schmidt–Pechan külön tükrözőfelületet igényel, az Abbe–König visszaverődései teljes belső visszaverődéssel megvalósíthatók. C) A Schmidt–Pechan minden visszaverődése szükségképpen bevonat nélküli teljes belső visszaverődés.
- Miből dönthető el, hogy két konkrét készülék közül melyik könnyebb? A) A dokumentált teljes tömegükből. B) Kizárólag a prizmanévből. C) A prizma anyagának sűrűségéből minden más alkatrész nélkül.
Megoldások és értékelés
- C. A megnevezés az elrendezést azonosítja, és önmagában nem minősíti a teljes készüléket.
- B. A két szerkezet eltér, ezért a Schmidt–Pechan tükrözőfelületére vonatkozó állítást nem lehet minden tetőélrendszerre kiterjeszteni.
- A. A tömeg a teljes készülék tulajdonsága; a prizmarendszer csak egy része a szerkezetnek.
0–1 pont: olvasd újra „A prizma feladata és a tengelyek elhelyezkedése” és „A tetőélrendszernek is van pontosabb neve” részt. 2 pont: nézd át a szerkezeti táblázatot és az elképzelt termék-összevetést. 3 pont: a prizmanévből a megfelelő terjedelmű következtetést vonod le. A pontszámot a megoldókulcs alapján magad számolod.