Kiadó: Online Forgalomnövelő Marketing Kft.
Közzétéve:
A fénykép és a videó ugyanazon kamerán is eltérő képkivágást mutathat. Az aktív érzékelőterület, a képarány és a kimeneti felbontás három külön adat. Ha ezek közül csak a fájl méretét ismered, a felvételhez használt fizikai terület még nem feltétlenül állapítható meg.
A valódi méretet milliméterben keresd
Az Edmund Optics képalkotási összefoglalója a mintaszám és a pixelosztás alapján vezeti le az aktív szenzorméretet. Az elterjedt, hüvelykes névleges formátumjelölés helyett összehasonlításhoz a tényleges szélesség és magasság a közvetlenül használható adat. Számításkor az egységekre is figyelj: 1000 mikrométer egy milliméter.
Saját példánkban a szenzor 4000×3000 négyzetes mintát tartalmaz, az osztás mindkét irányban 4 mikrométer. A szélesség 4000×4 = 16 000 mikrométer, azaz 16 milliméter. A magasság 12 milliméter, a terület 192 négyzetmilliméter. A 4000:3000 arány egyszerűsítve 4:3.
Mit változtat a képarány?
Tegyük fel, hogy a 16:9 mód megtartja a 4000 mintás szélességet, és csak felülről, illetve alulról vág. A szükséges magasság 4000×9/16 = 2250 minta. Az eredmény 4000×2250, vagyis 9 millió képpont. Ugyanazzal az osztással a használt terület 16×9 milliméter, a teljes terület 75 százaléka.
| Jellemző | Teljes 4:3 | Feltételezett 16:9 kivágás |
|---|---|---|
| Mintaszám | 4000×3000 | 4000×2250 |
| Fizikai méret | 16×12 mm | 16×9 mm |
| Képpontszám | 12 millió | 9 millió |
| A teljes terület aránya | 100% | 75% |
A példa feltételezett kivágási módot ír le. Valódi készülék videómódja használhat átméretezést, más kiolvasási eljárást vagy további tartalékot a stabilizáláshoz. A 4000×2250-es kimenet önmagában ezért nem bizonyítja a fenti 16×9 milliméteres aktív területet. A fájlméret és a szenzorterület közötti kapcsolatot a mód dokumentációjából kell tisztázni.
Miért fontos egy optikáról készült videónál?
Képzelj el két felvételt ugyanarról az épületről, változatlan optikával és kamerahelyzettel. Ha az egyik felvételi mód kisebb középső területet használ, az épület a teljes képen nagyobbnak tűnhet. A látott képkivágás megváltozott, az optika fizikai nagyítása ettől még változatlan. A szűkebb részletből több képpontot tartalmazó fájlt is készíthet az utólagos átméretezés.
Az értékeléshez jegyezd fel a pontos fénykép- vagy videómódot, a képarányt, a kimeneti képméretet és a stabilizálás állapotát. Azonosítható képszéli tárgyak segítenek megmutatni a kivágás különbségét. Ha az aktív terület nincs dokumentálva, a bemutatóban a ténylegesen látott képkivágást írd le, és hagyd nyitva annak belső megvalósítását.
Három kérdés az önellenőrzéshez
Válaszd ki mindhárom kérdésnél az egyetlen legjobb választ, majd számold össze a helyes megoldásaidat. Minden helyes válasz egy pont.
- 4000 képpont szélesség és 4 mikrométeres osztás mekkora aktív szélességet ad? A) 16 millimétert. B) 4 millimétert. C) 160 millimétert.
- 4000 mintás szélesség mellett hány minta magas a pontos 16:9 kép? A) 3000. B) 2250. C) 2500.
- Ugyanaz az épület nagyobbnak látszik egy másik videómódban. Mit érdemes először ellenőrizni? A) Csak a kimeneti kép képpontszámát. B) Csak az exportált kép élesítési erősségét. C) A felvételi mód aktív területét és kivágását.
Megoldások és értelmezés
- A. 4000×4 = 16 000 mikrométer, ami 16 milliméter.
- B. A magasság 4000×9/16 = 2250.
- C. Eltérő képkivágás az optika fizikai nagyításának megváltozása nélkül is nagyobb képi megjelenést adhat.
3 pont: a cikkben tárgyalt különbségeket felismered, és a példára is alkalmazni tudod. 2 pont: jó az alap, az elrontott válasz indoklását és a kapcsolódó részt olvasd újra. 0–1 pont: kezdd újra a „Mit változtat a képarány?” résszel, majd oldd meg ismét a kérdéseket. Ez a rövid önellenőrzés kizárólag a cikk megértéséről ad visszajelzést.